Maxizmus - A Halhatatlanok Hajnala

B.G Max



Ebben az időben a társadalom úgy nézett ki, hogy voltak sivatagok, és voltak városok. A sivatagokban közösségek éltek, a városokban lazádok. A lazádok méretét a rendelkezésre álló lakások mérete határozta meg, összetételét a Vének Tanácsa: lehetőleg minden rasszot képviseljen legalább egy-egy ember, a fajok keveredését elősegítendő. A kötelező, korszerű fogamzásgátlási módszerek miatt nem volt tiltva a szexuális kapcsolat, de a gyerekre engedélyt kellett kérni. Max születésekor az emberek még az ún. családba születtek bele. Maxot egy biológiai és társadalmi nemű nő szülte hagyományos módon, egy klinikán, a Nap városában. Max este született, a klinika ablakai világítottak, a szembe levő telken gyerekek rúgták a labdát, még éppen láttak valamit. "Ipi-apacs" hallatszott valahonnan.

Max tehát körbejárta és alaposan szemügyre vette az elpusztult fúrótornyot. A munkások barakkjaiban talált egy ollót, és egy tükröt, és egy borotvát. Úgy döntött, lenyírja a haját. A taktikája a következő volt: mutatóujját hátul a nyakán elhúzta egyik vállától a másikig. majd ezt a vonalat ismét elhúzta, de kicsivel feljebb. Ezt még megismételte néhányszor, egészen addig, míg a füle fölé ért. Már annyira érezte a vonalat, hogy az ollóval körbenyírta a hajat. Majd ugyanettől a vonaltól lefelé leborotválta. A tükör segítségével elöl rövidebbre hagyta, hátul hosszabbra, és kész is volt. Majd ha visszatér a közösségbe, párja Lea igazít még rajta.

Amikor ezzel végzett, és visszatért az autójához, felnézett a forgó szélkerékre, és még valami eszébe jutott. Ez már később történt. Ismét nagyapjával sétáltak, ismét a szélkerékhez értek. Max ekkor már a tinédzserfiúk vad, nyugtalan az élet és a világ értelmét kereső életét élte. Nagyapja felnézett a kerékre, és elmsolyodott. "Mi olyan vicces?"- kérdezte Max. 'Tudod, szélkereket venni is lehet, de én ezt magam csináltam. És tudod, hogy megdicsért a nagyanyád érte? Hogy neki ilyen ügyes férje van, aki ilyen dolgot tud csinálni. Ezért vagyok mindig jókedvű, ha ránézek." "Hülyeség"- mondta Max - "A boltban sokkal jobb kerekeket lehet kapni, számítógéppel tervezik őket, szélcsatornában tesztelik. Sokkal hatékonyabbak, ugyanabból a szélenergiából sokkal többet lehet kihozni velül." "És a dícséret?" - kérdezte a nagyapja. "Az nem sokat számít." - felelte Max. "Tudod, ez úgy működik, hogy van pár dolog, Kinézet, társadalmi státusz, mennyire vagy vicces, magabiztosság, mennyire keresel jól, mit mondanak rólad mások, hogy tudsz bánni a gyerekekkel, mennyire vagy kedves, mennyire szolgálod a nő céljait. Ezeket egy nő átlagolja, és súlyozza az önbizalmával, és arról, hogy magát mennyire gondolja jó nőnek, illetve értékesnek. Ha elértél egy szintet, beléd fog szeretni, és amíg ezt tartod, szeretni fog. Ha kiesel belőle, azt fogja mondani, hogy már nem érzi azt, amit régen. Dícsérni azért fog, ha kell neki valami, hiszen ha nem lenne rád büszke, már rég nem lenne veled. Így működik a világ, nagypapa!" "Borzasztó"- hangzott a válasz.

Tetszett?
Írjak még, szívesen olvasnád?
Kérlek, támogasd meg a projektet: